Az import súlya átírja a csomaglogisztika hálózat- és kapacitástervezését

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása” – hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

Automaták dominanciája: a vásárlók többsége már fix pontot választ

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A másodpiac is formálja a logisztikát

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

Kevesebb szereplő, erősebb infrastruktúra

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba” – mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

2026-os logisztikai jövőkép

A fejlesztési irányokat 2026-ban elsősorban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia határozza meg, különös tekintettel az útvonaltervezésre, a futárterhelés optimalizálására és az ügyfélszolgálati automatizációra. A vásárlói elégedettség továbbra is kiemelkedően magas a PwC által gyűjtött adatok szerint: a házhozszállítás közel 9 pontos, a fix pontos megoldások pedig ennél is jobb értékelést kaptak. A raktári robotizáció egyre fontosabb szerepet játszik, hiszen a teljes kézbesítési lánc egyik legköltségesebb elemét teszi hatékonyabbá. A visszáru kezelése ugyanakkor stratégiai kérdéssé lépett elő. A fogyasztók ugyanis elvárják, hogy ugyanolyan egyszerű legyen a visszaküldés, mint maga a rendelés; ez pedig közvetlenül hat a kereskedők konverziójára és az újravásárlási arányokra.

„A gördülékeny és kiszámítható visszárufolyamat ma már a vásárlói lojalitás egyik legerősebb mozgatórugója: azok a fogyasztók, akik problémamentes visszaküldési élményt kapnak, nagyobb arányban térnek vissza ugyanahhoz a kereskedőhöz, és hosszabb távon is megbízhatóbb ügyfélértéket teremtenek” – érvelt Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás projektvezetője.

Az idei év további optimalizációt, automatizációt és nagyobb ügyfélélményfókuszt hoz majd – vélik a PwC szakértői. „A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető” – mondta Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Forrás: PwC
Fotó: Tima Miroshnichenko – Pexels.com

A cikk Már minden negyedik csomag külföldről érkezik megjelent itt: Logisztika Blog.

A legmodernebb biológiai és speciális gyógyszeripari termékek precíz hűtőlánc-logisztikát igényelnek, hogy ezáltal a betegek számára kritikus termékek időben és megfelelő hőmérsékleten jussanak rendeltetési helyükre. Mivel Európában jelenleg a gyógyszeripari termékek 80%-a hőmérséklet-szabályozott szállítást igényel, a hűtőlánc-szállításra minden eddiginél nagyobb szükség van. A UPS ezért döntött úgy, hogy elkötelezi magát az egészségügyi logisztikába történő újabb beruházás mellett.

Magyarország a UPS szárazföldi hűtőlánc-hálózatának egyik fő csomópontja, és a UPS Healthcare budaörsi központja a vállalat kulcsfontosságú létesítménye a régióban a közép-kelet-európai import és export terén.

Az új járművek a UPS több mint 1100 hűtőgépjárműből álló, jelenleg is a világ legnagyobbjának számító flottáját bővítik és korszerűsítik tovább. Minthogy a hűtőlánc-piac értéke 2030-ra előrejelzések szerint eléri a 23,7 milliárd dollárt, ezek a távolsági és utolsó mérföldes szállításokat egyaránt támogató eszközök elengedhetetlen szerepet játszanak majd az európai egészségügyi ágazat növekvő igényeinek kielégítésében.

A két hőmérsékleti szintet biztosító járművek 2-8 Celsius-fok és 15-25 Celsius-fok közötti tárolásra alkalmasak, így megbízható és biztonságos szállítást garantálnak a nagykereskedők, kórházak és gyógyszertárak számára. Az eszközök helyes nagykereskedelmi gyakorlatnak megfelelő szolgáltatása átfogó beszállítói menedzsmentet és digitális minőségirányítási rendszereket tartalmaz.

A UPS Healthcare egészségügyi hálózata 2023-ban meghaladta az 1,7 millió négyzetmétert, amivel a cég több mint duplájára növelte a raktárterületét 2020-hoz képest. Több akvizíció révén a UPS Healthcare kibővítette a végponttól végpontig tartó hűtőlánc-képességét, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy rugalmasabban érjenek el új piacokat.

„Legyen szó kis csomagokról vagy nagy raklapokról, páneurópai, végponttól végpontig tartó hűtőlánc-hálózatunk a legösszetettebb egészségügyi termékek kezelésére is alkalmas. A hatóanyagok szállításától vagy a kórházakba, laboratóriumokba, gyógyszertárakba és betegekhez történő utolsó mérföldes kiszállításoktól kezdve a leginkább idő- és hőmérséklet-érzékeny ellátási láncok egyszerűsítése érdekében biztosítjuk a legmaximálisabb ellenőrzést, az alkalmazkodóképességet és a valós idejű nyomon követést” – mondta Felipe Morgulis, a UPS Healthcare európai és latin-amerikai régiójának elnöke.

Forrás és fotó: UPS / Noguchi

A cikk A UPS egészségügyi üzletága négy piacán több mint 20 millió eurót fektet be az európai hőmérséklet-szabályozott flottája bővítésébe megjelent itt: Logisztika Blog.

A felvásárlás hatósági jóváhagyását követen a társaság által üzemeltetett átvételi pontok száma 6 ezerre emelkedhet működési területén, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon. (Az ügylet árával kapcsolatban nem adtak tájékoztatást.)

A több mint 25 éves piaci jelenléttel rendelkező Sprinter több mint 450 hazai átvételi pontja (Pick Pack Pont), valamint a futárcég házhoz szállítási kapacitásai is az új tulajdonos működését erősítik majd – közölték. A Sprinter alkalmazottai és az alvállalkozói folytathatják tevékenységüket a cégen belül, az ügyfelek továbbra is igénybe vehetik a korábban megszokott valamint az akvizíció utáni új szolgáltatásokat.

A 2007-ben alapított Sameday 2020 óta van jelen Magyarországon, csaknem 400 alkalmazottal és partnerrel. Magyarországon több mint 700, régiós szinten 5000-nél is több easybox csomagautomatát üzemeltet, ezzel piacvezető a térségben. A társaság 2017 óta működik együtt az eMAG-csoporttal.

A tájékoztatás szerint a Sameday átvételipont-hálózata Magyarországon az év végére mintegy 2200 easybox automatából és hagyományos átvevőpontból áll össze, lefedve az összes nagyvárost és régiót.

Lucian Baltaru, a Sameday Group vezérigazgatója a közleményben kiemelte: a tarsaság folytatja terjeszkedését az easyboxok és a hagyományos átvételi pontok számának növelésével, valamint új shop-in-shop rendszerek bevezetésével, ezzel támogatva az online kereskedelem további fejlődését a régióban.

Hozzátette: a Sprinter felvásárlás fontos lépés abba az irányba, hogy idén elérjék a 8500 kézbesítési pontot a három országban.

Tavaly a társaság 95 millió csomagot kézbesített, míg a határokon átnyúló szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok száma mintegy 115 százalékkal emelkedett – írták.

A cégcsoport idén több mint 60 millió euró beruházást tervez, ennek felét az átvevőhálózat bővítésére, másik felét pedig technológiai fejlesztésekre fordítanák.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Sprinter Futárszolgálat Kft. 2022-ben 4,195 milliárd forint árbevétel mellett 214,157 millió forint veszteséget termelt. Egy évvel korábban 4,297 milliárd forintos forgalmat és 218,430 millió forint adózott eredményt ért el. A Sameday Group árbevétele 2022-ben 28 százalékos emelkedéssel 800 millió lejre nőtt.

Forrás: MTI
Fotó: Tima Miroshnichenko – Pexels.com

A cikk A Sprinter felvásárlásával terjeszkedik Magyarországon a Sameday romániai futárszolgálat megjelent itt: Logisztika Blog.

2024 első negyedévében az amerikai számviteli szabályok szerinti (GAAP) eredmények összesen 110 millió dollár, azaz hígított részvényenként 0,13 dollár költséget tartalmaznak. Az összeg 75 millió dollár adózás utáni átalakítási és egyéb költségből, valamint 35 millió dollár nem készpénz jellegű, adózás utáni értékvesztési költségből áll, amelyet a vállalat egészségügyi portfólióján belül egyes megvásárolt márkák konszolidálására irányuló tervek okoztak.

„Szeretnék köszönetet mondani minden UPS-esnek a kemény munkájukért és erőfeszítéseikért” – mondta Carol Tomé, a UPS vezérigazgatója. „Pénzügyi teljesítményünk az első negyedévben megfelelt várakozásainknak, és az átlagos napi forgalom az Egyesült Államokban javulást mutatott a negyedév során. Előre tekintve arra számítunk, hogy visszatérünk a volumen és a bevételek növekedéséhez.”

Amerikai belföldi csomagszállítás szegmens (USD)

• A bevétel 5,0%-kal csökkent, ami a napi átlagos forgalom 3,2%-os csökkenésének tudható be.
• A működési árrés 5,8%; a korrigált működési árrés 5,9% volt.

 Nemzetközi csomagszállítás szegmens (USD)

• A bevétel 6,3%-kal csökkent, ami az átlagos napi forgalom 5,8%-os csökkenésének tudható be.
• A működési árrés 15,4%; a korrigált működési árrés 16,0% volt.

Ellátási lánc megoldások szegmens (USD)

• A bevételek 5,3%-kal csökkentek, elsősorban a szállítmányozásban tapasztalható piaci árcsökkenése miatt.
• A működési árrés 4,1%; a korrigált működési árrés 7,0% volt.

2024-es kilátások

A UPS 2024-re vonatkozóan megerősíti az egész évre vonatkozó, konszolidált pénzügyi céljait:

• A konszolidált bevétel 92,0 és 94,5 milliárd dollár között várható.
• A konszolidált korrigált működési árrés megközelítőleg 10,0% és 10,6% között mozog majd.
• Mintegy 4,5 milliárd dollár értékű tőkekiadás várható.

Forrás: UPS

A cikk A UPS közzétette 2024 első negyedéves eredményeit megjelent itt: Logisztika Blog.

„Nagyon örülök, hogy Európa egyik legélénkebben változó régiójába térhetek vissza vezetőként. Célom, hogy segítsem a térség legkülönbözőbb méretű vállalkozásait abban, hogy termékeikkel eljussanak ügyfeleikhez, és abban is, hogy kivételes csapatommal új lehetőségeket teremtsünk számukra a helyi és nemzetközi kereskedelemben” – mondta Marcin Gołębiewski.

A UPS közép-európai cégei együtt több mint 2100 alkalmazottal és 5, a legmodernebb technológiával felszerelt logisztikai létesítménnyel rendelkeznek. Ezek célja a közép-európai piac támogatása. Az eCommerce Europe legfrissebb jelentése szerint Csehország és Szlovákia 85 és 84 százalékkal vezet az online árukat és szolgáltatásokat vásárló internetfelhasználók számában. Magyarországon és Lengyelországban ez az arány 78, illetve 73 százalék.

Korábban Közép-Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős pénzügyi igazgatóként Gołębiewski a UPS kereskedelmi terjeszkedésének előmozdításában, valamint a UPS versenyképességének növelésére irányuló működési fejlesztésekben játszott fontos szerepet.

Marcin Kim Ruymbekének, a Kelet-EMEAI régió új elnökének fog jelenteni, aki pedig UPS stratégiai irányítását felügyeli majd Németországban és az Alpok országaiban, Közép-Európában, Törökországban, valamint a Közel-Keleten és Afrikában. Vezetésével olyan szinergiákat alakítanak ki ezekben a rendkívül különböző régiókban, amelyek biztosítják a folyamatos növekedést és a kiváló minőségű szolgáltatásokat a régióban.

A lengyel származású Marcin 2004-ben csatlakozott a UPS-hez könyvviteli munkatársként. Ezt követően különböző pénzügyi szerepköröket töltött be a régióban, Lengyelországban és Olaszországban, majd a nyugati és a CEMEA körzetek pénzügyi igazgatójaként dolgozott.

Forrás: UPS / Noguchi

A cikk Marcin Gołębiewski lett a UPS Közép-Európai országklasztere vezetője megjelent itt: Logisztika Blog.

A lentiekben változatlanul közöljük a sajtóanagot, mely lényegében megismétli az eddig is már ismert információkat, így aki több részletre kiváncsi, annak érdemes lehet a webshopok képviselőinek irásait/posztjait/kommentjeit is végigböngészni…

A hazai e-kereskedelmi piac legrangosabb szakmai expójának egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája a 2024. március 28-án életbe lépő, szakmai berkekben „webshop-rendelet”-nek hívott kormányrendelet, és az azzal kapcsolatos, a webáruházakat és a Magyar Postát érintő szakmai feladatok konstruktív áttekintése volt.

Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében a Magyar Posta Zrt.-t mint egyetemes postai szolgáltatót minden esetben közvetlen teljesítési kötelezettség terheli, hogy a postai szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tegye, ezzel biztosítva azt, hogy a lakosság – lakóhelye földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül – hozzáférjen az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható, megfizethető és megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz. A jogszabály teljesítése érdekében a webshopoknak mindössze annyi a feladatuk, hogy a Magyar Posta szolgáltatását a többi szolgáltatóval azonos módon
feltüntessék a honlapjukon.

A Magyar Posta ilyen magas szinten még nem képviseltette magát a rendezvényen, ahol ezúttal dr. Balczó Barnabás, a Társaság elnök-vezérigazgatója tájékoztatta a résztvevőket a kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokról.

A Posta a résztvevők számára lehetőséget biztosított, hogy előzetesen kérdéseket tegyenek fel, amelyek alapján az Elnök-vezérigazgató egy rövid prezentáció keretében adott részletes szakmai választ.

Dr. Balczó Barnabás felvezetőjében összefoglalta a vezetése elmúlt mintegy másfél éve alatt elért eredményeket, valamint tájékoztatott a Magyar Posta idei infrastruktúra- és csomaglogiszitkai fejlesztéseiről annak érdekében, hogy a hazai webshopokat és a náluk
vásárló ügyfeleket a legmagasabb színvonalon szolgálja ki a Társaság. Egyebek mellett elhangzott, hogy az idén további 150 csomagautomatát telepít a Vállalat országszerte és hálózatát, kézbesítési folyamatait a webshop-rendeletnek történő megfeleléshez igazítja. Az Elnök-vezérigazgató hozzátette: a jogszabály nem biztosít kizárólagosságot a Magyar Posta részére, vagyis a webshopok – ahogyan eddig is, ezután is – megállapodhatnak további futárszolgálatokkal is.

Kérdésre válaszolva dr. Balczó Barnabás kifejtette, hogy amennyiben a webshop a Posta általános szerződési feltételeiben szereplő szolgáltatást kívánja igénybe venni, akkor az ott feltüntetett árak bruttóban értendőek és tartalmazzák a csomagkiszállításnak a költségeit is. Amennyiben a webshop ennél magasabb szintű szolgáltatásokat is igénybe kíván venni (pl. telephelyi felvételt vagy törékeny árukezelést), akkor egyedi szerződést érdemes kötni a Magyar Postával. Az Elnök-vezérigazgató hozzátette, hogy a szerződéskötésnek nincs minimum elvárása, az igénybe venni kívánt szolgáltatás alapján érdemes választani.

Ugyancsak kérdésre válaszolva egyebek mellett az is elhangzott, hogy a Posta a webáruházakat is támogatja azzal, hogy felvette a kapcsolatot a legnagyobb webáruházi honlapüzemeltetőkkel a megjelenítés érdekében, és a saját fejlesztésű webshopmotor
használók számára támogatási konstrukció kidolgozásán is dolgozik.

Teszi mindezt annak érdekében, hogy az ügyfeleinek – legyenek azok weben vásárlók, vagy maguk a webshopok – a legkényelmesebb, professzionális szolgáltatást nyújtsa.

Forrás: MTI OTS – Magyar Posta Zrt.
Fotó: Luis Quintero – Pexels.com

A cikk Konstruktív egyeztetés az Ecommerce Expon a Magyar Posta és a webshopok között megjelent itt: Logisztika Blog.

Tömör üzenet újabb kötelezettséggel

A Magyar Posta rövid közleményében tovább erősíti azt a narratívát, mely szerint a módosításra azon törvényi kötelezettség biztosítása érdekében van szükség, hogy „a postai szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tegye”. Továbbá jelzi, hogy semmifajta kizárolagosságot nem biztosít számára a változtatás, így nem csorbulhat a webshopok „szerződéskötési szabadsága” sem.

Feltehető persze a kérdés, hogy miért pont most van szükség ezen megerősítő rendelkezés kiadására, melyről ráadásul a szakmai szervezeteknek sem volt előzetes információja? Főként, hogy a e-kereskedők részéről ez (ha csak átmenetileg is de) mindenképp plusz feladatot jelent – adminisztartív és techniaki szempontból is.

A közlemény utolsó pontja azonban egy fontos regisztrációs kötelezettségre is felhívja a figyelmet, mely akkor is kötelező, ha a vállalkozás nem szándékozik a jövőben sem partneri szerződést kötni a Postával. Erre egyébként a Posta webáruházi regisztrációjáról szóló oldala is felhívja a figyelmet – már ha azt valaki önként odatalál és észre is veszi ezt.

Négy bekezdés – szóról szóra

Lássuk hát akkor a Posta közleményét:

Fotó: ninita_7 from Pixabay

A cikk Megszólalt a Magyar Posta megjelent itt: Logisztika Blog.

Az ajánlat

A kérdéses 685/2023. számú kormányrendelet elég széleskörű értelmezésre adott lehetőséget, melyről bővebb információ egészen az MPL frissen kiküldött leveléig nem volt elérhető (a neten keringő levelet a cikk végén teljes terjedelmében klözöljük). Nézzuk hát, mi az ami most talán tisztul:

Mi a magyarázat?

Két mondatnyi szakaszban intézi el a Posta azt, amit a jogszabályalkotónak sem ártott volna. A cél ezek szerint nem a kizárólagosság megszerzése, hanem a szolgáltatás biztosítása. Utóbbi azonban nem tűnik életszerűnek, hiszen a CEP piac más résztvevői is szállítanak ma már a legkisebb településekre, legeldugottabb címekre.

Kié a feladat?

Az újabb két kiemelés jól rávilágít arra, elsősorban elsősorban kitől vár el többletmunkát a jogszabályalkotó. Adminisztratív részről nincs feladata, hacsak nem akar az e-kereskedő szerződni is a Postával. Technikai oldalról (a honlapok szükséges módosításai, a fejlesztések biztosítása) azonban az e-kereskedő a felelős. A Posta megtette azt amit tehet, de ebben neki valóban korlátozott a lehetősége. Ez az érintetteket nem vígasztalja.

Mik a számok?

Ez az, amit a következő hetekben a szakma részletesen elemezni fog – épp ezért most itt erre nem is teszünk kísérletet.

A közzétett, nem szerződéses partneri ajánlat azonban nagyjából megfelel a mostani piaci áraknak. Ami viszont kevésbé színpatikus, hogy szerződés nélkül a csomag „telephelyen” való felvétele nem megoldható. Ez azonban – véleményünk szerint – némileg szembemegy a magyarázatként megfogalmazott szolgálktatás-biztosítás céljaival.

Kérdések, melyekre továbbra sincs válasz

Sok felvetés maradt még mindig megválaszolatlan, melyek közül párat ide is felvezetük:

• Mik a rendelkezés valós indokai?
• Az MPL felkészült-e a módosításból eredő legfontosabb változásokra?
• Versenyjogilag megállja a helyét ez a rendelkezés?
• Miként fog/tud reagálni erre a piac többi szereplője?
• Lesz-e negatív következménye a CEP piac működésére/fejlődésére?

Ha a politikai közhangulat változásait ma már napi rendszerességgel mérik, egy ilyen módosításhoz szintén elvárható lenne valamilyen szakmai előkészítő anyag. No meg a nyilvánosság, vagy legalább a szakma bevonása…

*

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a tájékoztató a Posta oldalán továbbra sem elérhető (mi nem találtuk), ami abból a szempontból mindenképp érdekes, hogy a velük szerződéses kapcsolatban nem álló kisebb vállalkozásokat hogyan akarják elérni.

Végül közöljük a neten keringő formalevél teljes szövegét:

Fotó: Karolina Grabowska – Pexels.com

A cikk Megvan az MPL ajánlata megjelent itt: Logisztika Blog.

A jogi szövegek sokszor nyakatekert nyelvezete sosem könnyíti meg a rendelkezések értelmezését, főként ha a jogszabályalkotó céljai és elképzelései sem ismertek. Mindezt fokozza, ha a rendelkezés egy konkrét és igen közeli határidőt is tartalmaz. Erre (a ma már egyálétalán nem ritka helyzetre) újabb példa a postai szolgáltatásokra vonatkozó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet december végi módosítása, amely nem minden ok nélkül mozgatta meg a piaci szereplők idegszálait.

A módosító szöveg

A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet szakmai szervezetek és a szaksajtó által is citált 3/A. §-a a következőképp hangzik:

Az hogy pontosan mit is rejt a szöveg, nem mindegy, miközben 1,5 hónappal az életbelépése előtt továbbra sem látni, mit és hogyan kell az e-kereskedőknek tenniük.

Sokasodó kérdések

A kiemelt szöveg tehát igen általános és sokféle értelmezésre ad lehetőséget, épp ezért lenne sürgető, hogy az érintettek lássák, miről is van pontosan szó. Amíg ez nem történik meg, csak nő az értetlenség:

• Kinek az érdekében született a rendelkezésnek (a fogyasztók, vagy piaci szereplők érdekében)?
• Mi indokolta az állami beavatkozást (fogysztóvédelmi okok, egyes piaci folyamatok befolyásolása, társadalmi-  esetleg (még nem részletezett) nemzetstartégiai célok biztosítása)?
• Felkészült-e a Magyar Posta a jogszabályból kiolvasható szerep betöltésére?
• Hogyan befolyásolja mindez a CEP piac működését?
• Mennyire torzítja majd a versenyt?
• Megfelel-e bármilyen versenyjogi szabályozásnak ami történik.
• És akkor ide mindenki felírhatna még egy pontot…

Az biztos, hogy az új rendelkezéssel kapcsolatban sem stratégiai, sem megvalósításra vonatkozó dokumentumot nem ismerünk – nincsenek számok, nincsenek elemzések, nincsenek kiemelések és következtetések.

Legyünk mérhetetlenül optimisták, és bízzunk meg a jogalkotó társadalmi felelősségérzetében, vagy a hallgatás és titkolózás (?) mögött keressünk vad összeesküvéseket? Ahhoz hogy (a lehetőségeinkhez mérten) reálisan és felelőssen lássuk a lehetőségeinket, sokkal több információra és jobb együttműködésre lenne szükség! 

A témáról bővebben:

• A Magyar Közlöny 2023. évi 194. száma
• Az Ecommerce Hungary YouTube csatornája 
• Telex: Belenyúlt a kormány a csomagküldés piacába, csak azt nem tudni, hogyan

Fotó: Tima Miroshnichenko – Pexels.com

A cikk Piacfoglalás vagy félreértés megjelent itt: Logisztika Blog.

A mindennapokban érzékelhető globális nehézségek nemcsak a magánszemélyekre, hanem szinte minden iparág résztvevőire jelentős hatással vannak. Olyan gazdasági hatások, mint az infláció, egekbe szökő rezsiköltségek, üzemanyaghiány, munkaerőhiány, orosz-ukrán konfliktus és a koronavírus-járvány megnehezítik az üzleti élet, különösképpen a szállítmányozási iparág szereplőinek feladatát.

A szállítmányozásnak – legyen szó közúti, légi vagy tengeri szállításról – már több mint 2 éve komoly akadályokat kell legyőznie. 2020 márciusában, a koronavírus-járvány kezdetekor kikötőket zártak le, a szállítási árak többszörösükre emelkedtek és a megbetegedések miatt humánerőforrás-hiány lépett fel világszerte. Akár 35-40 napos szállítási csúszások is érzékelhetőek voltak, ez pedig számos nagyvállalat termelésében is fennakadásokat okozott. Az azóta eltelt időszakban voltak könnyebb és nehezebb időszakok, de általánosságban elmondható, hogy a 2020 tavasza előtti „normális” állapot eddig nem, és az előrejelzések alapján már nem is lesz tapasztalható.

Milyen változás tapasztalható a tengeri szállítmányozásban?

„Szerencsére pozitív fejleményeket is látunk. A szállítási árak normalizálódnak, a járvány csúcsidőszakában tapasztalt több mint 20.000 dolláros konténerárak helyett ma már akár konténerenként 10.000 dolláros ajánlatokat is kaphatunk. A hajózási menetrendekben is vannak még késések, de ezek is javuló tendenciát mutatnak. A legnagyobb nehézség jelenleg a teherszállító hajók kikötőbe történő érkezése után tapasztalható. A megemelkedett üzemanyagárak és munkaerőhiány miatt akár 2-3 hétig is várakoznak a fedélzeten az áruk a lepakolásra, azt követően pedig a vasúti összeköttetésben meglévő nehézségek miatt az elszállításra. Emiatt teljesen bizonytalan, hogy a megrendelt áruk pontosan mikor érkeznek meg a vevőkhöz” – mondta Mihály Attila.

Sőt a rendelés pontos költsége sem határozható meg az elején, hiszen ha a megengedettnél több ideig várakoztatják a hajókat a lepakolásra, komoly kikötői és tárolási díjakat számolnak fel, amelyeket a helyzetet befolyásolni képtelen vevőkre hárítják át. Ez pedig még akkor sem kerülhető ki, ha a magasabb árú szolgáltatásokat választjuk!

És ahogyan a bevezetőben is olvasható, az egyik legjelentősebb változás – amely még sosem volt tapasztalható – a rendelések volumenére vonatkozik. Eddig az őszi időszakban a rendelések mennyisége megnőtt, hiszen a kereskedők a novemberi Black Friday és az utána következő karácsony időszakára készültek. Most ez nem így van! A rendelési mennyiségek inkább csökkennek, mint nőnek, ez pedig komoly problémákat okozhat a kereskedelemben. Áruhiány, kevés választék, magas fogyasztói árak. Szóval ha azt látjuk, hogy már októberben karácsonyi termékekkel vannak tele a polcok, az azért van, mert lehetőséget adnak a vásárlóknak az időben történő vásárlásra – ezt pedig mindenkinek érdemes kihasználnia!

Mit lehet annak érdekében tenni, hogy legyen ajándék a fa alatt?

A válasz egyszerű: időben el kell kezdeni vásárolni! Mihály Attila szerint amennyiben október közepéig megrendeljük a kiszemelt ajándékokat, jó eséllyel megkapjuk az ünnepekig a rendelést. A hangsúly az esélyen van, hisz a mai világ kiszámíthatatlan, és ameddig nincs birtokunkban a termék, addig nincs garancia sem az időben, sem a hibátlan állapotban történő megérkezésre.

Trans-Sped
Címlapfotó: Trans-Sped

A cikk Nem lesz elég karácsonyi ajándék? megjelent itt: Logisztika Blog.