Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos szemlélet és a fenntarthatóság. Ezt tükrözi az is, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is életbe lépett az új, kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszere (DRS). Az EU célkitűzése, hogy néhány éven belül az alumínium, PET és üveg termékkategóriákban a visszagyűjtés aránya 90% felett legyen, ezzel is elősegítve fenntarthatóbb jövőt.

Csak Magyarországon évente több mint 3-3,5 milliárd darab italcsomagolás kerül forgalomba, melyek tömege körülbelül 160 ezer tonna. A DRS-rendszer bevezetésének előzménye a 2023. július 1-én indult EPR-rendszer volt.

Ezekre a csomagolásokra vonatkozik az új szabály

A DRS jogszabály minden olyan gyártót érint, aki az év során az adott tételből több mint 5000 azdarab italterméket hoz forgalomba. Ez alól kivételt képeznek a tejalapú készítmények, valamint azok a speciális formájú csomagolások, amelyek nem alkalmasak az automatával történő visszaváltásra. A rendszer elsősorban a GTIN/EAN azonosítók alapján fog működni, és kötelező a specifikus logó használata is.

„A cégeknek számolniuk kell a címkeváltás költségeivel, valamint a visszaváltásra kerülő termékek után fizetendő díjjal. Az új szabályozás célja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeik életciklusának végén, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést” – árulta el Pente Szilvia csomagolástervező-szakértő.

Még van idő a teljes átállásra

A gyártóknak 2024. június 30-ig van idejük alkalmazkodni az új rendszerhez, ezt követően, július 1-jétől csak a megfelelően jelölt termékek kerülhetnek forgalomba. Az átmeneti időszak alatt még forgalomba hozhatók az új, jelölés nélküli termékek, de ezek nem lesznek visszaválthatók.

„Vannak olyan termékek, amelyeknél még nem tisztázott, hogy beletartoznak-e az újracímkézendő kategóriába. Ilyenek például a többéves borok az áruházak polcain. Azok a termékek, amelyek már forgalomban vannak, kívül esnek az átcímkézési kötelezettség alól, ám visszaválthatóak sem lesznek. Erre a fogyasztóknak sem árt odafigyelniük” – mondta Barna Gergely, a Barna Design Kft ügyvezetője, terméktervező mérnök.

Hogyan kell jelölni a termékeket?

A nem újrahasznosítható termékek esetén új GTIN számot és vonalkódot, valamint a MOHU által meghatározott kötelező logót kell alkalmazni. Újrahasznosítható termékek esetén a meglévő GTIN szám és vonalkód maradhat, de szükséges a megfelelő ábra feltüntetése, valamint a terméket vonalkód alapján a MOHU rendszerében regisztrálni. Az új szabályozás egyelőre sok kérdőjelet hozott magával, kevesen tudják például, hogy a magyar termék védjegyes címkét, vagy egy Vegán logót a csomagolásra vonatkozóan kapják meg az adott termékek, így az újracímkézés után érdemes egyeztetni a certifikáló szervezettel, hogy újra kell-e kezdeni az igénylési procedúrát.

Így kerülheted el a büntetést!

Fontos, hogy a címkeváltás ne befolyásolja a termék olvashatóságát a visszaváltó automatáknál. Bármilyen változás esetén, például a vonalkód méretének, helyének vagy színének módosításakor, újra kell regisztrálni a terméket. Ha az eredeti címkét nem lehet megfelelően módosítani, akkor öntapadós címkével kell kiegészíteni, ügyelve arra, hogy teljesen lefedje a régi vonalkódot.

A DRS bevezetésével várhatóan jelentősen növekedni fog a visszagyűjtött italcsomagolások mennyisége, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést. Ezen kívül a gyártókat is ösztönzi arra, hogy környezetbarátabb csomagolási megoldásokat alkalmazzanak. A rendszer bevezetése azonban komoly kihívás elé állítja a gyártókat. Amennyiben hatékonyan és gyorsan szeretnéd elvégezni az átállást, érdemes szakértővel egyeztetni, így garantáltan elkerülöd a pénzbírságot vagy a fölösleges, hibás címkézést.

Forrás: Barna Design Kft.
Képek: Pixabay, Barna Design Kft.

A cikk Új címkézési törvény: így maradjon szabályos a terméked! megjelent itt: Logisztika Blog.

Közölték: a magyar lakosság 84 százaléka hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott betétdíjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét. A lakosság 45 százaléka a lakóhelye közvetlen környezetében, 40 százaléka kényelmes sétatávolságon belül váltaná csak vissza az üvegeket, nagyobb távolság esetén inkább a vegyes hulladékba dobják azt. A visszaváltásért járó elérhető opciók közül a lakosság harmada az utalványt részesítené előnyben, amit a visszaváltás helyszínén lehet készpénzre váltani vagy beszámítani a vásárlás összegébe. Fontos azt is megjegyezni azonban, hogy a lakosság fele a január 1-től életbe lépő visszaváltási díjak helyett a készpénznek örülne legjobban – írták.

Az új visszaváltási rendszert legalább hallomásból ismerők háromnegyede hasznos és környezetbarát intézkedésnek tartja azt. Felük érzi hatékonynak, de ugyanennyien kételkednek abban, hogy a rendszer hatására az emberek tudatosabban fogják-e kezelni a hulladékgyűjtést.

A Reacty Digital reprezentatív kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság 87 százaléka fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést, saját bevallása szerint 83 százalék elkülönítve gyűjt legalább egyféle hulladéktípust a vegyeshulladéktól. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a hulladékkezelési tudatosság is: míg az általános iskolai végzettségűek közül tízből csak heten szelektálnak valamilyen formában, addig a diplomások közül szinte mindenki.

A könnyen elérhető szelektív hulladékgyűjtési megoldásoknak köszönhetően a lakosság 78 százaléka külön válogatja a műanyag, 70 százaléka a papír hulladékot, 50 százaléka pedig a használt üvegeket. A lakosság 45 százaléka vissza is szokta váltani az erre alkalmas üvegeket – ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző. A hulladékot szelektíven gyűjtő magyarok saját bevallásuk szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt szelektálnak, tízből kilencen jelezték ezt.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége közölte: november végéig kell a kormánynak kihirdetnie az élelmiszercsomagolások után a gyártók által a koncessziós társaságnak fizetendő, 2024-re érvényes díjak mértékét. A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a kormány további költségnövekedést, mert az az árakban is megjelenhet.

Közölték, hogy a júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest az új kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak jelentős, nemzetközi összehasonlításban is nagy mértékben, több esetben többszörösükre emelkedtek.

Hozzátetteék: szinte minden csomagolóanyag esetében Magyarországon kell a legmagasabb díjakat fizetni. Így Európa egyik legdrágább hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint a hazai rendszer működtetésének drágaságát jól mutatja, hogy míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR-díj címén, addig a magyar cégeknek ugyanezért 219 forintot kell fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.

MTI
Címlapfotó: payam masouri from pexels

A cikk A lakosság háromnegyede minden betétdíjas palackot visszavált majd egy kutatás szerint megjelent itt: Logisztika Blog.

Pethő Zsolt, a MOHU telephelyén mutatta be újságíróknak a palackok visszaváltására szolgáló nagyméretű automaták működését és legfontosabb jellemzőit.

Fontos feladatuk volt egyrészt, hogy országos lefedettségű és kényelmesen használható rendszert tudjanak kialakítani, másrészt pedig, hogy az – automaták segítségével és a kézi visszavétellel – begyűjtött hulladékból az üvegnél, a fémnél és a műanyagnál is újra palackok legyenek – ismertette Pethő Zsolt.

Szabó Szilvia, a MOHU Gyártói felelősségi rendszerek vezetője elmondta, mintegy 50 milliárd forintot tesz ki a teljes visszaváltási hálózathoz kapcsolódó beruházási költség, amit a Mol önerőből biztosít. Ez lefedi egyebek mellett az automaták gyártását, telepítését és a hozzájuk tartozó informatikai rendszer működtetését.

Megjegyezte, hogy a palackozók számára megállapított úgynevezett csatlakozási díj 5 év alatt megtéríti a Mol kezdeti beruházásait. A csatlakozási díjat az alapján fizetik a palackozók, hogy negyedévente mennyi csomagolást bocsátottak ki.

Közölte, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket tekintve már 1000 automatát telepítettek, de ez a szám hetente bővül. Számításaik szerint az országban a következő időszakban 4000-5000 visszaváltási pont létesül és még ugyanennyien lesznek, akik a kézi visszaváltás lehetőségével élnek majd. Utóbbi csak tavasszal indul majd el.

Szabó Szilvia elmondta, hogy bár a törvény szerint csak a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben kötelező a visszaváltási automata, azonban ezek telepítését a MOHU a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek számára is javasolja. A csatlakozásról és az automaták kiválasztásáról minden információ a MOHU honlapján olvasható.

Szólt arról is, hogy a gyártást tekintve három céggel állnak kapcsolatban. A nagyobb automatákat a norvég TOMRA és az észak-amerikai bázissal rendelkező Envipco gyártja. E cégek már létrehozták magyar leányvállalataikat is, amelyek a gépek telepítését és a szervízhálózatot biztosítják. Emellett partnerük még a Returmatic, amely kisteherautóba applikált mobil automatát gyárt és működtet. Ez utóbbi gyűjti majd be 1000 palackonként a kézi visszaváltással begyűjtött palackokat a kiskereskedőktől.

Szabó Szilvia úgy vélte, a 400 négyzetméter vagy annál nagyobb alapterületű üzletek 95-98 százaléka már előirányzott telepítési dátummal rendelkezik. Az automaták telepítése azonban 2024 januárjában és februárjában is folytatódik. Ennek egyik oka, hogy idén november végén elindul egy hasonló rendszer a román piacon, ami minden gyártási kapacitást lefoglal.

Emlékeztetett, 2024. január 1-jétől a vásárlók már találkozni fognak a legtöbb 400 vagy annál nagyobb alapterületű üzletben visszaváltó automatával. Az ezekbe helyezhető üvegek, PET palackok, alumíniumdobozok csak egy része lesz ellátva a visszaváltást jelző logóval, ugyanis a gyártók 2024. júniusáig felkészülési időt kaptak. Fontos, hogy a vásárlók az automatába helyezett terméket ne nyomják össze, mert a gép csak az épen maradt palackokat tudja visszaváltani. A vásárló a visszaváltható logóval ellátott palack beváltásáért az automatából utalványt kaphat, amit a kasszánál be tud váltani készpénzre vagy levásárolhatja. A másik lehetőség, hogy jótékony célra fordítják, tavasztól pedig applikáció alkalmazásával már közvetlen bankszámlára is utalható a palackokért járó összeg.

MTI
Címlapfotó: mali maeder from pexels

A cikk MOHU: 90 százalék fölé emelkedhet az egyszer használatos ital palackok visszagyűjtési aránya megjelent itt: Logisztika Blog.

Az Európai Unióban egységes keretszabályok alapján kell a tagállamoknak működtetniük a hulladékgazdálkodási rendszerüket, a cél az, hogy az EU-ban magas szinten valósuljon meg a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. A rendszer működtetésének finanszírozásához természetesen mindenhol hozzájárulnak a tevékenységük során csomagolóanyagokat felhasználó piaci szereplők is. A kiterjesztett gyártói felelősségi (a szakzsargonban „EPR”) díjnak elkeresztelt hozzájárulás mértéke az adott vállalkozás által kibocsájtott csomagolás tömegétől és típusától függ, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az adott csomagolóanyag szelektív gyűjtése és kezelése során felmerülő költségeket.

A júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest az új EPR díjak jelentős, nemzetközi összehasonlításban is kiugróan nagy mértékben, akár az öt-kilencereszesükre emelkedtek. Szinte minden csomagolóanyag esetében nálunk kell a legmagasabb díjakat fizetni. Így Európa egyik, ha nem a legdrágább és legkevésbé átlátható hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése.

A drasztikus díjemelkedés váratlanul, ráadásul év közben érte az élelmiszergyártó vállalkozásokat, akiket az így megemelkedett költségek az átadási áraik emelésére kényszerítenek, hozzájárulva ezáltal az élelmiszer-infláció mértékéhez is. A drágulás a gyártókat és termékeiket eltérő mértékben érinti, attól függően, hogy milyen anyagokat használnak a csomagoláshoz és mekkora mennyiségben.

A hazai rendszer működtetésének irreális drágaságát jól mutatja, hogy míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR díj címén, addig a hazai cégek ugyanezért 219 forintot kénytelenek fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.

A fentiek alapján a hazai élelmiszergyártók szerint mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy 2024-re a Kormány még magasabb díjakat határozzon meg a hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére. Emellett arra van szükség, hogy mind a finanszírozás átláthatósága, mind a rendszer hatékonyságának és a magyar élelmiszergazdaság versenyképességének biztosítása érdekében a jövőben az érintettekkel együttműködésben kerüljenek megállapításra az üzemeltetés finanszírozását szolgáló díjak.

Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
Címlapfotó: Karolina Grabowska from pexels

A cikk Tovább drágulhatnak az élelmiszerek, ha a csomagolások után jövőre fizetendő díjak emelkednek megjelent itt: Logisztika Blog.

A magyarországi italgyártók érdekképviseletei az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményben üdvözölték az italcsomagolások visszaváltási rendszerének bevezetését, de jelezték, attól tartanak, a magas költségek növelnék az árakat és csökkentenék a forgalmat. A kiterjesztett gyártói felelősségi díj felét azért javasolják, mert ez a költségszint felel meg a környező országok visszaváltási rendszereiben fizetendő díjaknak és az európai gyakorlatnak.

Emlékeztettek, a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos jogalkotás fontos szakaszhoz érkezik azzal, hogy november végéig ki kell hirdetni a visszaváltási rendszer kialakítását és működtetését finanszírozó díjtételeket. Ezeket kell majd az italgyártóknak megfizetniük.

Az érintettek a terheik csökkentése mellett abban is bíznak, hogy a változás támogatni fogja a körforgásos gazdaság kiépítését. A műanyag és üveg palackok, alumínium dobozok visszaváltási rendszerének bevezetésével 90 százalékot meghaladó újrahasznosítási arány érhető el. Ebből a három csomagolóanyagból csak Magyarországon évente több mint 3 milliárd darab kerül forgalomba – írták.

MTI
Címlapfotó: karolina Grabowska from pexels/em>