A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Magyar Vasúti Egyesület (HUNGRAIL) és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) arra kéri az Országgyűlést, ne fogadja el jelenlegi formájában az energiahatékonyságról 2015-ben hozott törvény módosítását. A tíz éve elfogadott jogszabályban írták elő, hogy a klíma védelme érdekében 2030-ra a magyarországi végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös szintet. Ehhez mintegy 7 petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást.

Ezért a földgáz- vagy a villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint az üzemanyagot használóknak csökkenteniük kell saját energiafogyasztásukat. Ezt úgy tudják teljesíteni, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) hitelesített energiamegtakarításokat számolnak el, például hőszigetelések, fűtés-, világításkorszerűsítések, gépcserék vagy éppen kamionfélpótkocsik vasúti szállítása után.

Az EKR-rendszerben idén decemberre annyi hitelesített energiamegtakarítást számoltak el, ami látszólag a teljes, 2030-ig szükséges energiamegtakarítási igényt lefedi. Azaz az energiamegtakarításra kötelezett cégek már most rendelkeznek annyi hitelesített energiamegtakarítással, amennyit 2030-ig kellett volna elérniük. Ezért mostantól ezek a kötelezett cégek 2030-ig már nem fognak beszerezni az EKR-rendszerben hitelesített energiamegtakarításokat.

Valójában azonban mégsem teljesülnek a klímacélok, mert a hitelesített energiamegtakarítások között olyan rövid élettartamúak is vannak – jellemzően a szemléletformálást elősegítő aktivitások –, amelyek nem számítanak be Magyarország EU-s és saját energiamegtakarítási vállalásába. Ebbe csak a tartós hitelesített energiamegtakarításokat számolják bele, például a szigeteléseket, fűtéskorszerűsítéseket, teherautóflották korszerűbbre cserélését.

Van megoldás, amely áremelést sem jelent

A logisztikai szakmai szervezetek ezért azt javasolják, hogy növeljék az EKR kötelezettségi mennyiséget a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra, hogy újra legyen piaca a hitelesített energiamegtakarításoknak, azaz újra megérje energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni. Emellett pedig csökkenteni kell az EKR-ben a rövid élettartamú hitelesített energiamegtakarítások arányát a tartós energiamegtakarítások javára.

A kötelezettségi mennyiség emelése egy forinttal növelné ugyan a szabadpiacon a villamos energia és a földgáz kilowattonkénti árát – a lakossági fogyasztókat a rezsicsökkentés miatt ez nem érintené – ugyanakkor a jelenlegi időszakban, 2024-ről 2025-re, mintegy 30–40 százalékos energiaár-csökkenés mellett a cégeknek ez nem jelentene tényleges áremelkedést.

A lakosság és a nemzetgazdaság is profitál az intermodális fuvarozásból

A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy az intermodális fuvarozásra való áttérést támogató intézkedést – a kamionokkal szállított áruk vasútra terelését – az ötéves, tartós energiamegtakarítások csomagjába tegyék át, ezzel újabb intézkedéscsomag számítana be az EU-s és nemzeti klímavédelmi kötelezettségvállalások teljesítésébe.

Az intermodális fuvarozás támogatása az EKR-en keresztül jelentős nemzetgazdasági hasznot hoz. Évente több tízezer kamionnal lehet csökkenteni a túlzsúfolt autópályák forgalmát, évente több tízezer tonnával mérsékelni a széndioxid kibocsátását. Jelentősen nőne a magyarországi átrakóterminálok forgalma, amely adóbevételt és foglalkoztatást generál, ami jelenleg az osztrák termináloknál csapódik le. Jelentősen javulna a magyarországi közúti fuvarozók versenyképessége, új piaci lehetőségek nyílnak meg, így beletanulhatnának a vasúti fuvarozás szervezési és szabályozási sajátosságaiba. Mivel az intermodális fuvarozást csak a magyarországi adószámmal és járműparkkal rendelkező közúti fuvarozók számolhatják el az EKR-ben, a hazai gazdaságot segíti az intézkedés. Ráadásul ehhez nincs szükség sem a magyar állam, sem az EU anyagi támogatására.

A felhívás mellett kiálló szervezetek

Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary: 4.900 tag, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1.960 milliárd Ft-t.

Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete – MKFE: 2.500 tag, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1.600 milliárd Ft-t.

Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége – MLSZKSZ: 93 tag, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1.200 milliárd Ft-t.

Magyar Vasúti Egyesület – HUNGRAIL: 39 tag, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 4.400 milliárd Ft-t.

Forrás: NiT – MKFE – MLSZKSZ – HUNGRAIL / Pressinform PR
Fotó: Tudor Smith – Pexels.com

A cikk Ellehetetlenülhetnek az energiahatékonysági beruházások és a klímavédelmi intézkedések megjelent itt: Logisztika Blog.

1. A cégautóadó mértéke már 2025. januárjától, a gépjárművek teljesítményétől függő mértékben, de átlagosan 20%-kal nő, a regisztrációs- és gépjárműadó összegén pedig inflációhoz kötött kiigazításokat hajtanak végre, melynek mértékét 2024. december 15-ig teszik közzé és szintén 2025. január 1-jével lép életbe a változás.„Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat” – javasolja az Ayvens pénzügyi igazgatója.

2. A zöld rendszám megvonását követően további előnyöket vonnak meg a plug-in hibridektől.„A céges flottákkal rendelkező vállalatok még kihasználhatják a plug-in hibrid járművek jelenlegi adómentességét – de ehhez időben kell lépni, mert 2026-tól ezek is elveszítik cégautóadó mentességüket” – mutat rá Jakus László.

3. Az emelések és megvonások mellett pozitív hír, hogy további 3 évre meghosszabbították azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások részletes útnyilvántartás vezetése nélkül visszaigényelhetik a cégautók után fizetendő operatív lízing havidíjak ÁFÁ-jának 50%-át.„Az ÁFA visszaigénylésére vonatkozó lehetőség az operatív lízing egyik legjelentősebb pénzügyi előnye, így a vállalkozások a jövőben továbbra is építhetnek erre a költségcsökkentő és adminisztrációt megkönnyítő kedvezményre” – emeli ki a pénzügyi igazgató.

Részletek az adóemelésekről és kiigazításokról

Cégautóadó: A céges használatra beszerzett gépjárművek után havonta fizetendő cégautóadó mértékét az új törvény jelentős, teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függő mértékben növeli a kormány 2025. január 1-jétől. A közzétett információk szerint átlagosan 20%-kal emelkedik majd ez az adótétel, amely így legkevesebb 3.000 Ft, de nagyobb teljesítményű gépjárművek esetében akár havi 8.000 Ft-os többletköltséget jelent majd a vállalkozásoknak.

Gépjármű- és regisztrációsadó: A minden autóst érintő jogszabálymódosítás értelmében a gépjárművek beszerzésekor fizetendő regisztrációs adót, illetve az évente fizetendő gépjárműadót az infláció mértékével növelik a jövőben. A 2025-ös évre vonatkozóan 2024. december 15-ig teszik közzé az emelés mértékét.

Ezt követően a NAV minden évben október 31-ig fogja közzétenni a következő évre érvényes adómértékeket a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó tekintetében, amit a július hónapra vonatkozó KSH inflációs adat alapján fog kiszámolni. Erre korábban egyik adónem kapcsán sem volt példa, de várhatóan több adótípusban is megjelenik majd ez a fajta éves díjkorrekció.

A plug-in hibridre vonatkozó kedvezmények fokozatosan megszűnnek

A 2024. december 31. után forgalomba helyezett plug-in hibrid autók 2025-től elveszítik cégautóadó-mentességüket. A 2024 vége előtt forgalomba helyezett járművek azonban 2026 végéig még élvezhetik a mentességet, így tehát a vállalkozások időt nyernek flottájuk optimalizálására. A plug-in hibridekre vonatkozó kedvezmények és előnyök idén ősszel már korlátozásra kerültek, hiszen a 2024. szeptember 1. után forgalomba helyezett autókra már nem zöld rendszámok kerülnek, ezzel elveszítve az ingyenes parkolási lehetőséget. A zöld rendszámmal rendelkező plug-in hibrideken pedig legkésőbb 2026. november 30-ig kell cserélni hagyományos rendszámra a korábbi zöldet.

Öröm az ürömben: továbbra is visszaigényelhető az ÁFA minimum 50%-a a céges autók után

Pozitív hír, hogy meghosszabbították azt a 2019. január 1-től érvényben lévő lehetőséget, mely szerint a cégesautók havi bérleti díja után fizetendő ÁFA 50%-át visszaigényelhető azon vállalkozások számára is, akik nem kívántak részletes útnyilvántartást vezetni a céges- és magánhasználat arányáról. Az Európai Bizottság 2024. október 24-én közzétett javaslata értelmében 2027 végéig hatályban maradhat Magyarországon az Áfa törvény azon előírása, mely lehetővé teszi ezt az adminisztrációs- és pénzügyi kedvezményt a céges autókkal rendelkező vállalkozások. Azok a vállalatok, amelyek az ÁFÁ-t a tényleges üzleti használat alapján kívánják visszaigényelni, ezt továbbra is megtehetik, azonban részletes dokumentációt kell vezetniük az üzleti felhasználás arányáról.

Forrás és fotó: Ayvens / NOGUCHI

A cikk Komoly változások a cégautópiacon – így készülhetnek fel a vállalkozások megjelent itt: Logisztika Blog.