A magyar tengeri rakott konténerforgalom 2025 harmadik negyedévében is lendületes növekedést mutatott, a forgalom 14,07 százalékkal bővült a 2024-s év azonos időszakához képest. Az előző évek ingadozásait követően a szektor már második éve stabil növekedési pályán halad. A növekedés motorja továbbra is az import, amelyet a gyárépítési alapanyagok iránti kereslet, valamint a lakossági fogyasztás bővülése hajtott.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) adatai szerint a magyar tengeri rakott konténeres intermodális piac 2025 harmadik negyedévében 108 900 TEU rakott forgalmat ért el, ami több mint 12 000 TEU-val haladja meg az egy évvel korábbit. Az import aránya 72 százalék, az exporté 28 százalék volt, a déli irány továbbra is meghatározó, 70,5 százalékos részesedéssel.

Tovább erősödik a déli kikötők szerepe

A déli kikötők forgalma 2024 harmadik negyedévéhez képest 115 százalékra nőtt, míg az északi irányé 108 százalékra. A legnagyobb növekedést az adriai – főként koperi és rijekai – útvonalak hozták, amelyek ismét megerősítették vezető pozíciójukat a magyar piac számára. A forgalomnövekedéshez hozzájárult, hogy szeptemberben megkezdte működését az új rijekai terminál, amely fokozatosan át tudja venni más adriai kikötők forgalmának egy részét.

A kedvező trendek mellett azonban a piac kihívásokkal is szembesül: Koper és Hamburg kikötőiben tartós zsúfoltság tapasztalható, a vasúti szállítás akadozik, sokszor heteket kell várni a konténerek továbbítására. A tervezett vasúti felújítások is fennakadásokat okozhatnak, ami várhatóan a közúti fuvarozás további erősödéséhez vezet a déli irányban.

Regionális terjeszkedés és új kapcsolatok

A magyarországi terminálok egyre nagyobb arányban szolgálják ki Nyugat-Románia és Észak-Szerbia tengeri konténeres forgalmát, ezzel a régió intermodális hálózata szorosabbá vált. A Curtici, Arad és Teiuș térségéből érkező küldemények révén Magyarország logisztikai központként is egyre jelentősebb szerepet játszik az adriai áruszállításban.

A tengeri áruszállítás díjai továbbra is kedvezőbbek a vasúti útvonalakhoz képest, ám a hajóstársaságok közti verseny átrendeződése új helyzetet teremtett. A kilenc, Magyarországon aktív hajóstársaság közül négy tudta növelni negyedéves forgalmát, ami gyengébb arány, mint az előző negyedévben. Az MLSZKSZ szerint ez a szövetségi rendszerek átalakulásával és a Szuezi-csatorna elkerülésével kapcsolatos logisztikai átrendeződések következménye.

Pozitív kilátások az év végére

A szövetség előrejelzése szerint a negyedik negyedévben is további forgalomnövekedés várható, mivel az import iránti kereslet tartósan magas maradhat, és az új infrastrukturális fejlesztések – például a rijekai terminál – hatása fokozatosan érződik majd.

A közleményben szereplő forgalmi adatok 100 százalékban lefedik a magyar tengeri konténeres intermodális piacot, mivel azok minden magyarországi terminál és piacon aktív hajóstársaság adatszolgáltatásán alapulnak.

Forrás és fotó: MLSZKSZ / Pressinform PR

A cikk Továbbra is szárnyal a magyar tengeri konténerforgalom megjelent itt: Logisztika Blog.

A 2025 második negyedévére vonatkozó adatok szerint a magyar tengeri konténerforgalom rekordszintű, 114 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A növekedés mögött a gyárépítési beruházások, a nemzetközi e-kereskedelem bővülése, kismértékben a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint az autóipari beszállítói körök bővülése áll. Az adatok azt mutatják, hogy a piac még a globális bizonytalanságok és a vasúti közlekedést érintő infrastrukturális nehézségek ellenére is képes erősödni.

A fejlődést ugyanakkor kihívások kísérik: a koperi és hamburgi kikötők zsúfoltsága, valamint a vasúti felújítások komoly késéseket okoznak, ami növeli a közúti szállítás nyomását. Mindez jól jelzi, mennyire fontos a vasúti infrastruktúra fejlesztése a konténeres intermodális szállítás fenntartható bővüléséhez.

A közútról vasútra terelt félpótkocsik száma 2024-ben 27913 darabot ért el, ami 21,3 százalékos bővülést jelentett 2023-hoz képest. A számok azt mutatják, hogy a fuvarozók egyre nyitottabbak a környezetbarát és költséghatékony megoldásokra. A vasút bevonása nemcsak a kibocsátás csökkentését, hanem a hosszú távú versenyképességet is erősíti.
A szakértők szerint a mostani növekedés még csak a kezdet: a piaci szereplők a támogatási lehetőségek stabilizálódásával és a hosszabb távú elszámolhatóság bevezetésével még nagyobb arányban fordulhatnak a vasút felé.

EKR: fordulópont az energiahatékonyság támogatásában

A július 31-én megjelent és augusztus 1-től hatályos 18/2025. (VII. 31.) számú miniszteri rendelet új korszakot nyit az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Az új szabályozás lehetővé teszi az elavult járművek – például buszok, teherautók, mozdonyok – energiahatékonyabb, zéró emissziós vagy alternatív hajtású eszközökre történő cseréjét, és immár az intermodális fuvarozás támogatásában is áttörést hoz.
Az eddig kizárólag a közúti félpótkocsik vasútra terelését támogató rendszer mostantól a konténerek és csereszekrények átterelt forgalmait is elszámolhatónak tekinti.

Emellett a támogatási időszak egy évről hat évre hosszabbodott, ami hosszú távú tervezhetőséget biztosít a fuvarozóknak és a logisztikai szolgáltatóknak.
„A mostani rendelet megalkotása nemcsak egy technikai szabálycsomag – hanem egy közös siker, ami megmutatja, hogy ha a szakma és az állam valódi párbeszédet folytat, akkor kézzelfogható, hosszú távú eredmények születhetnek. És ez még csak a kezdet” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.

Közös jövőkép a szakma előtt

Az új EKR-szabályozás részleteiről és a gyakorlatban kínálkozó lehetőségekről első kézből kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián, amelyet október 9-én rendeznek a budapesti Marriott Hotelben. Az eseményen a döntéshozók, szabályalkotók és piaci szereplők közösen vitatják meg, milyen irányban fejlődhet tovább a magyar intermodális piac. A rendezvény nemcsak információs fórum lesz, hanem találkozási pont is: a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, tapasztalatot cserélhetnek, és új együttműködések alapjait rakhatják le a jövő fenntartható logisztikájáért.

A konténerek ugrásszerű növekedése, a félpótkocsik dinamikus bővülése és az EKR nyújtotta új lehetőségek egyértelművé teszik: a magyar intermodális szektor ritmusváltás előtt áll, ahol a szakma összefogása és a hosszú távú gondolkodás teremti meg a fenntartható jövő alapjait.

Forrás: MLSZKSZ / Pressinform PR
Fotó forrása: Tobi & Chris

A cikk Ritmusváltás előtt a magyar intermodális forgalom megjelent itt: Logisztika Blog.