A PwC Net Zero Economy Indexe idén 15. alkalommal vizsgálja a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Vagyis, hogy mennyire képesek a gazdaságok elválasztani a gazdasági fejlődést a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

A PwC most megjelent elemzése szerint veszélyes mértékű az elmaradás a biztonságos jövőbeli éghajlat megteremtéséhez szükséges törekvésektől. A tavalyi 15,2%-hoz képest már évi 17,2%-os dekarbonizáció szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal, ami az előző évben elért szint (2,5%) hétszerese és az elmúlt két évtizedben megvalósult világátlagnál (1,4%) tizenkétszer gyorsabb ütem.

A dekarbonizáció a G20-aknak sem egyszerű

2000 óta egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11%-nál magasabb szén-dioxid-mentesítési rátát elérni; a legmagasabb szintet (-10,9%-ot) az Egyesült Királyság érte el 2014-ben. Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43%-kal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis – a jelenlegi számítások szerint – a szén-dioxid-intenzitást 78%-kal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.

„Az Index jól illusztrálja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális törekvések és a jelenlegi előrelépés realitása közötti növekvő különbséget. Ugyanakkor erre nem kudarcként, hanem tettekre való felszólításként kell tekintenie a döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek egyaránt. A szél- és napenergia hasznosításának régiókon átívelő gyors terjedése is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs törekvések sikeresek és nem gátjai a gazdasági növekedésnek” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.

Megújulóenergia-boom

Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A napenergia 24,4%-os éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1%-kal nőtt – mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5%-kal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.

A gazdasági növekedés és az energiafogyasztás ugyanis kettéválik, de nem kellő ütemben. Míg a G7-országok 1,2%-kal tudták csökkenteni a szén-dioxid-intenzitásukat a 2019 óta elért 2,3%-os éves átlaghoz képest, addig az E7-országok 2022-ben 2,8%-os dekarbonizációs rátát értek el a 2019-es 1,7%-os évesített csökkenéshez viszonyítva.

„A kibocsátás-növekedés csökkentéséhez az eddigi kollektív erőfeszítéseken túl sürgősen meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy összehangoljuk a globális gazdaság növekedési pályáját és a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvéseket a 1,5 Celsius-fokos célkitűzéssel. Ehhez a tiszta technológiák széleskörű alkalmazására, a zöld innovációk felgyorsítására és a fenntartható befektetések ösztönzésére van szükség. Jelenlegi döntéseink kulcsfontosságúak a jövő generációi számára, és ennek felelősségét mindenkinek fel kell vállalnia” – emelte ki a szakértő.

PwC
Címlapfotó: Narcisa Aciko pexels

A cikk Hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást megjelent itt: Logisztika Blog.