A csomagolóanyag iparág a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra szánják. Szabályozás hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne. Figyelembe véve, hogy minden egyes európai polgár az adatok szerint csupán csomagoló anyagokból már most is 180 kg hulladékot termel, a folyamat aggasztónak mondható. Ezért tavaly novemberben az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásokra. A javaslat szerint a gyártóknak olyan megoldásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, melyek valamilyen formában újra felhasználhatók. A szabályozás korlátozza a túlcsomagolást, és a csomagolás címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információkat.

A körforgásos gazdaság eszménye – és gyakorlata

Az új szabályozás a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ennek a paradigmának a lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – legyenek azok ásványok vagy fák – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a természeti erőforrások felhasználását. Ennek két alapvető módja az újrahasználat és az újrafeldolgozás. Az új uniós szabályok értelmében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk. Számos intézkedés célja pedig az, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolásokat.

Az új szabályozás számos feladatot ró a gazdasági szereplőkre. Az európai papíripar vezető szervezetei üdvözölték a szabályozás célját, ami nem véletlen: a papíripari szektor egésze világbajnok az újrafeldolgozásban, melynek aránya 71,4%. „A papíriparon belül is kiemelkedik a hullámpapír-ágazat, amely az élen jár a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában. A hullámpapír ipar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyag tartalommal” – mutatott rá Dennis Belkovsky, a csomagolóanyag iparágban itthon piacvezető Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója.

Teljes ipari körfolyamat Magyarországon

Érdemes a két számot közelebbről is megvizsgálni: az 90%-os újrahasznosítási arány azt jelenti, hogy az áru szállítását és védelmét biztosító hullámpapír csomagolóanyagok nagy része nem pusztán „újrahasznosítható” – hanem ténylegesen, a gyakorlatban is újrahasznosítják ilyen arányban az EU-ban, már ma is. „Olyan termékekre kell itt gondolni, mint azok a hullámpapír dobozok, amelyekből a boltok polcain vesszük ki a termékeket, vagy amiben a műszaki cikkek, bútorok, más tartós fogyasztási cikkek otthonunkba érkeznek” – magyarázza Dennis Belkovsky. Az ilyen csomagolási megoldások gyártásában hazánk is fontos szereplő: a Dunapack Packaging Csepelen és Nyíregyházán is jelen van, legújabb és legmodernebb gyára pedig tavaly ősszel kezdte meg működését Dunavarsányban.

A 89%-os újrafeldolgozott tartalom pedig azt jelenti, hogy a csomagolások már ma túlnyomórészt olyan anyagból készültek, amelyhez egyetlen fát sem kellett kivágni. Magyarországon a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, másik testvérvállalata, a Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz importból) évente 700 ezer tonna hullám-alappapírt termel. Ebből készít csomagolást a Dunapack Kft. Az osztrák Prinzhorn Csoport e három leányvállalata tehát a teljes gazdasági körforgást megvalósítja Magyarországon.

Tudta? A darmstadti egyetem tanulmánya bizonyította, hogy a hullámpapír alapú rostokat több mint 25 alkalommal lehet használni jelentős minőségveszteség nélkül. És hogy miért „csak” 90, nem 100% az újrafeldolgozott tartalom bennük? Mert a valóságban mindig szükséges egy kis mennyiségű új rost bevitele a gyártás során, mivel a rost visszanyerés aránya sosem 100%, keletkeznek apró veszteségek az előkészítés során és a papírgépen és bizonyos papír- és karton típusok (pl. élelmiszerrel érintkező vagy veszélyes áruk csomagolásai) friss rostokat igényelhetnek.

Vissza is kell gyűjteni a papírt

Noha a hullámpapír-csomagolóanyagok már ma is példát adnak más szektoroknak, hogy miként működhet a körforgásos modell, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Például elengedhetetlen, hogy a hullámpapírt tényleg szelektíven gyűjtsük. „Cégcsoporton belüli partnerünk a Hamburger Hungária, melynek dunaújvárosi gyára csak 45%-ban tudja hazai hulladékpapírból fedezni a termelését, a többit importból szerzi be. Míg a cégek ma már a papírhulladék nagy részét begyűjtik és hasznosítják, a háztartási szelektív gyűjtésben még nagy potenciál van. A körforgásos gazdaság sikere mindannyiunkon múlik” – mondja a Dunapack ügyvezetője.

A hullámpapír csomagolás fenntarthatósági szempontból vezet a műanyaggal szemben

Az európai hullámpapír-ipari szövetség tavaly publikált elemzése rámutatott: egységnyi árut azonos távolságra szállítva egy újrafeldolgozott anyagból készült hullámpapír rekesz 15 környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumból 10-ben jobban teljesít, mint egy újrahasználható műanyag rekesz. A klímaváltozásra gyakorolt hatást tekintve 28%-kal kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, feleannyi fosszilis energiára van szükség a gyártásához, sokkal takarékosabb a víz felhasználása terén (222%-kal) és kevésbé is szennyezi azt (79%-kal) a gyártás során.

Prinzhorn Csoport
Címlapfotó: Prinzhorn Csoport

A cikk Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya megjelent itt: Logisztika Blog.