2025-ben több mint 114 százalékkal nőtt a magyarországi intermodális fuvarozás teljesítménye, miközben európai szinten inkább stagnálás vagy visszaesés volt jellemző. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország regionális logisztikai szerepe erősödött, a további növekedés legnagyobb akadályává azonban egyre inkább a vasúti infrastruktúra állapota és a forgalmat nehezítő vágányzári korlátozások válnak. A kiszámíthatatlan vasúti működés, a többletköltségek és a romló megbízhatóság már közvetlenül rontják a szektor versenyképességét.
Az MLSZKSZ 2025-ös helyzetértékelése szerint a magyarországi intermodális forgalom növekedése európai összevetésben is kiemelkedő volt. A rakott konténerek száma 6,51 százalékkal, 502 037 TEU-ra emelkedett, az üres konténerforgalom 15,21 százalékkal, 237 010 TEU-ra nőtt, míg a félpótkocsis forgalom 81,22 százalékos bővüléssel elérte a 101 164 TEU-t. A számok azt jelzik, hogy a magyarországi terminálok szerepe már túlmutat a hazai kiszolgáláson, és egyre erősebben jelenik meg a regionális elosztóközponti funkció is.
A növekedést részben a nagy ipari beruházásokhoz kapcsolódó beszállítások, részben az erősödő e-kereskedelmi és nemzetközi relációk hajtották. Különösen fontos fejlemény, hogy a magyar terminálok 2024-ben megjelent regionális elosztó szerepe 2025-ben tovább erősödött, főként Románia és Szerbia irányába. Ez a folyamat régóta várt áttörést jelent a hazai logisztikai szektor számára.
A vasúti infrastruktúra már nem tud lépést tartani a piaccal
A kedvező forgalmi adatok mögött komoly működési problémák húzódnak meg. 2025-ben a vasúti infrastruktúrát érintő átépítések és forgalomkorlátozások példátlan mértékben nehezítették az intermodális fuvarozást. Egyes budapesti terminálok akár 40 napra is kiestek a vasúti kiszolgálásból, és volt olyan időszak, amikor mindhárom budapesti terminált egyszerre érintették a korlátozások. Ez jelentős veszteséget okozott az érintett szereplőknek, miközben a belföldi és nemzetközi vasúti kapcsolatok megbízhatósága is romlott.
A nehézségeket tovább súlyosbították a szlovén, osztrák, horvát és német pályaépítések, amelyek a nemzetközi kikötői vasúti forgalmat is akadályozták. A növekvő többletköltségek, a bizonytalanabb közlekedés és a magasabb fuvardíjak miatt romlott a vasúti intermodális szállítás versenyképessége. Ennek egyik leglátványosabb következménye, hogy az MLSZKSZ számításai szerint mintegy 17 ezer TEU konténer, vagyis hozzávetőleg 10 ezer tehergépkocsinyi áru került át közútra a kikötőkből a magyarországi célállomások felé.
Bővül a termináli hálózat, erősödik a vidéki logisztikai jelenlét
A 2025-ös év fontos fejleménye volt a termináli hálózat látványos bővülése is. Debrecenben új terminál kezdte meg a konténerforgalom kezelését, Székesfehérváron újraindult a terminál működése, Kiskundorozsmán pedig új forgalmak jelentek meg. Emellett a 2024-ben megnyitott lébényi és törökbálinti félpótkocsi-terminálok 2025-ben már egész évben üzemeltek, ami jelentősen hozzájárult a félpótkocsis forgalom növekedéséhez. Bár a vidéki terminálok országos összesítésben egyelőre kisebb súlyt képviselnek, hosszabb távon egy kiegyensúlyozottabb, többpólusú logisztikai rendszer alapjait teremthetik meg.
Átalakuló tengeri és intraeurópai kapcsolatok
A tengeri forgalom összességében stagnált, de az év során jelentős belső átrendeződés zajlott. Az Adeni-öböl térségében kialakult konfliktus és a megváltozott hajózási útvonalak növelték a szállítási időt és a bizonytalanságot, miközben a nagy ipari beruházások többletforgalmat is generáltak. Az év utolsó negyedévében a maritime forgalom számottevően emelkedett, és ebben nemcsak a szokásos szezonális hatások, hanem külső piaci tényezők is szerepet játszottak.
Az intraeurópai forgalmakban eltérő trendek rajzolódtak ki. A balkáni irányokban bővülés volt tapasztalható, különösen az év második felében, míg a nyugat-európai vegyipari kapcsolatok gyengébben teljesítettek. A félpótkocsis fuvarozás ugyanakkor kiugróan nőtt, ami azt mutatja, hogy ebben a szegmensben komoly növekedési potenciál van. Ebben az EKR-szabályozás kedvező hatása is megjelent, amely ösztönözte a közúti járművek vasútra terelését.
A növekedés feltétele a kiszámíthatóbb működés
A 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a piaci kereslet és a termináli kapacitások már önmagukban is képesek lennének további növekedést kiszolgálni, a rendszer szűk keresztmetszetét azonban egyre inkább a vasúti infrastruktúra állapota és a forgalomszervezés minősége jelenti. Az MLSZKSZ szerint a következő években gondosabb vasútépítési tervezésre, ideiglenes műszaki megoldások alkalmazására és hatékonyabb forgalomszervezésre lesz szükség ahhoz, hogy az intermodális fuvarozás valóban ki tudja használni a benne rejlő növekedési potenciált. A 2025-ös eredmények azt mutatják, hogy Magyarország logisztikai szerepe erősödik, a kérdés most már az, hogy az infrastruktúra képes lesz-e ehhez felzárkózni.
„A 2025-ös adatok világosan megmutatják, hogy Magyarország intermodális szempontból egyre erősebb regionális szereplővé válik. Ezt a növekedést azonban csak akkor lehet tartóssá tenni, ha a vasúti infrastruktúra nem akadályozza, hanem támogatja a piac működését. Ma már elsősorban az a kérdés, hogy tudunk-e kiszámítható, versenyképes és megbízható működési környezetet biztosítani” – mondta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
Forrás: MLSZKSZ / Pressinform
Fotó: Tobi &Chris – Pexels.com
