Egy 2023. december 29-én kihírdetett Kormány rendelet – a szakmával ismét nem egyeztetett – új kötelezettséget róna az e-kereskedelemben résztvevő cégekre. Március 28-tól ugyanis biztosítanuik kellene, hogy vásárlóik az MPL szolgáltatásával is kérhessék vásárolt termékek kiszállítását. Mivel azonban az új rendelkezés oka, célja és megvalósításának mikéntje ismeretlen, csak a kérdések száma nő.
A jogi szövegek sokszor nyakatekert nyelvezete sosem könnyíti meg a rendelkezések értelmezését, főként ha a jogszabályalkotó céljai és elképzelései sem ismertek. Mindezt fokozza, ha a rendelkezés egy konkrét és igen közeli határidőt is tartalmaz. Erre (a ma már egyálétalán nem ritka helyzetre) újabb példa a postai szolgáltatásokra vonatkozó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet december végi módosítása, amely nem minden ok nélkül mozgatta meg a piaci szereplők idegszálait.
A módosító szöveg
A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet szakmai szervezetek és a szaksajtó által is citált 3/A. §-a a következőképp hangzik:
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.
Az hogy pontosan mit is rejt a szöveg, nem mindegy, miközben 1,5 hónappal az életbelépése előtt továbbra sem látni, mit és hogyan kell az e-kereskedőknek tenniük.
Sokasodó kérdések
A kiemelt szöveg tehát igen általános és sokféle értelmezésre ad lehetőséget, épp ezért lenne sürgető, hogy az érintettek lássák, miről is van pontosan szó. Amíg ez nem történik meg, csak nő az értetlenség:
- Kinek az érdekében született a rendelkezésnek (a fogyasztók, vagy piaci szereplők érdekében)?
- Mi indokolta az állami beavatkozást (fogysztóvédelmi okok, egyes piaci folyamatok befolyásolása, társadalmi- esetleg (még nem részletezett) nemzetstartégiai célok biztosítása)?
- Felkészült-e a Magyar Posta a jogszabályból kiolvasható szerep betöltésére?
- Hogyan befolyásolja mindez a CEP piac működését?
- Mennyire torzítja majd a versenyt?
- Megfelel-e bármilyen versenyjogi szabályozásnak ami történik.
- És akkor ide mindenki felírhatna még egy pontot…
Az biztos, hogy az új rendelkezéssel kapcsolatban sem stratégiai, sem megvalósításra vonatkozó dokumentumot nem ismerünk – nincsenek számok, nincsenek elemzések, nincsenek kiemelések és következtetések.
Legyünk mérhetetlenül optimisták, és bízzunk meg a jogalkotó társadalmi felelősségérzetében, vagy a hallgatás és titkolózás (?) mögött keressünk vad összeesküvéseket? Ahhoz hogy (a lehetőségeinkhez mérten) reálisan és felelőssen lássuk a lehetőségeinket, sokkal több információra és jobb együttműködésre lenne szükség!
A témáról bővebben:
- A Magyar Közlöny 2023. évi 194. száma
- Az Ecommerce Hungary YouTube csatornája
- Telex: Belenyúlt a kormány a csomagküldés piacába, csak azt nem tudni, hogyan
